Milyen esetekben ajánlott az alpin technikás favágás?

Elnevezését leginkább annak köszönheti, hogy a speciális eljárás során a hegymászók által is alkalmazott biztonsági felszereléseket és megoldásokat használják ahhoz, hogy a fa részeit gyakorlatilag apró darabokban lehessen biztonságosan eljuttatni a földre úgy, hogy közben semmi és senki ne sérüljön meg.

A speciális eszközök mellett az alpin technikás favágás szakszerű képzettséget és óriási gyakorlatot igényel, de rendkívül fontos a megfelelő fizikai és mentális felkészülés is, hiszen veszélyes szerszámokkal, a magasban kell dolgozni, miközben minden egyes munka más és más kihívások elé állítja a szakembert. Hogy mégis milyen esetekben ajánlott ezt a módszert alkalmazni egy fa kivágásakor?

Nincs elég hely a döntéshez

A leggyakoribb probléma, ami az alpin technikás favágást indokolttá teszi, a puszta helyhiányból fakad. Rengetegen ültetnek felelőtlenül nagyra növő fákat lakóházak közé vagy azok közvetlen közelébe, nem gondolván arra, hogy a későbbiekben ezek a növények megnőhetnek, és nemcsak esztétikailag lesznek zavaróak, hanem veszélyt is jelenthetnek az ott élőkre, illetve a környező ingatlanokra vagy ingóságokra. Mivel a fák a lombkorona kiterjedését és a törzs hosszúságát tekintve is gyakran többször tíz méterre nőhetnek, ezért a biztonságos ledöntésük ilyen esetben lehetetlenné válik, vagyis apró darabokban kell lehozni minden egyes ágat, illetve magát a törzs egy részét is a magasból.

Túl közel helyezkedik el egy épülethez

Ha a döntéshez van is elég hely, előfordulhat, hogy növekedése során a fa törzse deformálódott, ezáltal az egész megdőlt például egy közeli épület irányába. Ilyenkor az irányított, kötéllel szabályozott döntés is nagyon kockázatos, hiszen főleg a beteg fák, de sokszor az egészségesek is hajlamosak nagyon kiszámíthatatlanul viselkedni – meghasadhatnak, megcsavarodhatnak, sőt dőlés után vissza is rúghatnak –, tehát ha túl közel van egy épület, akkor az alpin technika alkalmazása gyakran indokolttá válik.

Erősen sérült vagy beteg a fa

A viharban megsérült vagy nagyon beteg fák több tekintetben is kockázatosak, ha kivágásukról van szó, és alighanem ez a legveszélyesebb vállalkozás egy favágónak is, hiszen hiába látszanak a külső sérülések, a kéreg mögé nem lehet belátni, így nem tudni, hogy melyik ág mennyire stabil, tehát rengeteg esetben van szükség a rögtönzésre. A sérült és beteg fák a döntés során sokkal kiszámíthatatlanabbak, hiszen súlypontjuk és dőlésszögük gyakran nehezen meghatározható, emiatt biztonságosabb, ha inkább az alpin technika alkalmazásával a fát darabokban eresztjük le a földre.

Villanyvezetékek futnak át a lombkoronán

Bár az áramszolgáltatók általában rendszeresen ellenőrzik, hogy a villanydrótok alatt ne nőhessenek magasra a fák, ugyanakkor mégis gyakran találkozni ilyen esetekkel. Sokan hajlamosak félvállról venni a problémát, ezáltal rosszul mérik fel a faágak erősségét és a villanydrótok szakítószilárdságát, vagyis abban a tévhitben élhetnek, hogy néhány hozzáérő faág még nem szakítja el a vezetékeket, holott a tapasztalatok azt mutatják, hogy a baj könnyebben megtörténhet, mint gondolnánk. Sőt mi több, a fadöntéskor leszakadó vezeték könnyen halálos áramütést okozhat, hovatovább nem ritkán súlyos büntetést vonhat maga után.

Ezért biztonságosabb az alpin technikával darabokban leengedni a faágakat és a fatörzs magasabban fekvő részeit még akkor is, ha ez a favágó számára alighanem az egyik legkockázatosabb megoldás, mert gyakran nagyon közel kell merészkednie a villanyvezetékekhez. A helyzet természetesen hasonló, ha a telefon- vagy a kábeltelevízió vezetékeiről van szó, sőt ilyen esetben még nagyobb elővigyázatosság javasolt, mert jellemzően sérülékenyebbek, mint a villanykábelek.